Minden, amit a falakról tudni akartál

Mielőtt valaki építkezésbe kezd, az egyik legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy milyen falakból épüljön fel az otthona. Az utóbbi években több új technológia is megjelent a piacon, ezekhez próbálunk támpontot nyújtani az elérhető információk rengetegében. A száraz műszaki tények mellett igyekszünk kitérni a számokkal nem kifejezhető, de a végső döntés szempontjából hasonlóan fontos tulajdonságokra, úgy, mint a várható minőség, az építkezés időtartama, az értékállóság, vagy a környezet védelme. 

1. Tégla (vázkerámia), a régi ismerős 

Többezer éve építkezünk téglából, így talán még mindig a tégla iránt a legnagyobb a bizalmunk. Tény, továbbra is sok előnye van a téglaházaknak, de az új technológiák megjelenésével igazi versenytársakat kapott a téglablokk. 

Miben jó a tégla?

• Masszív épületszerkezet, vasbeton koszorúval kiegészítve 
• Tartós és tűzálló 
• Jól tartja a hőt, jó hangszigetelő 
• Ár szempontjából kedvező választás 

Néhány hátránya 

• A ház megépítése során további feladatokat kell elvégezni a falszerkezethez kapcsolódóan, ami jelentősen növeli a teljes ház megépítéséhez szükséges időt: 
• A főfalak tetejére vasbeton koszorút kell készíteni 
• A villanyszerelőnek és a gépésznek hornyokat, áttöréseket kell vágnia, vésnie a falakba, a csövek, elektromos kötődobozok miatt 
• A falakat vakolattal kell ellátni 
• A fentiek, illetve a szállítás során sérült téglablokkok miatt sok törmelék keletkezik az építkezésen  
• Nagyon sok múlik a jó kivitelezésen, előfordulhat, hogy a falak nem függőlegesek, vagy az ablak-, és ajtónyílások mérete nem megfelelő 

2. Pórusbeton falazóelemek (Ytong, Viablokk) 

A téglához képest a pórusbeton falazóelemek sok hasonlóságot mutatnak, az alábbiakban a főbb különbségeket igyekszünk összefoglalni: 

Előnyök a hagyományos téglához képest 

• Nagyobb elemméretek is elérhetők, ezáltal gyorsabb a falazás, de a fentebb említett kiegészítő lépéseket (vasbeton koszorú, felületképzés, hornyolás) itt sem lehet elkerülni  
• Porózusabb, jobb páraáteresztő és könnyebben alakítható anyag 
• Jobb hőszigetelő, akár külső hőszigetelés nélkül is megfelelhet a minimális energetikai követelményeknek (nagyobb falvastagsággal és egy mai átlagos téglaházhoz képest magasabb fűtésszámlával) 

Hátrányok a hagyományos téglával szemben 

• A téglánál kissé magasabb ár 
• Alacsony nyomószilárdság, az utólagos rögzítések teherbírása limitált 

3. Könnyűszerkezetes házak

A régióban az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a könnyűszerkezetes építési technológiák. Napjainkban az újépítésű családi házak mintegy 20%-a készül ezzel a technológiával hazánkban. Ezek a típusú házak készülhetnek fa- és acél tartóvázzal, illetve lehetnek rönk- és gerendaházak. 

A könnyűszerkezetes házak előnyei 

• Gyorsan kivitelezhetők, mivel a helyszínen összeszerelési munkát kell csak végezni. Gyakran előregyártott, nagy méretű elemekből épülnek, és nincsenek úgynevezett technológiai szünetek, mint a téglaházaknál a falvakolat száradása. 
• Olcsó: sajnos az építőanyag árak – elsősorban a fa és a szerkezeti acél emelkedése miatt ma már nincsen szignifikáns árkülönbözet a hagyományos technológiákkal összehasonlítva 
• A téglaházhoz képest vékonyabbak a homlokzati falvastagságok, mely akár 7-10% nettó alapterület nyereséget jelenthet azonos bruttó alapterület mellett. 
• Gyorsan felfűthető 

A könnyűszerkezetes házak hátrányai 

• Értékállóság – mind a bankhitelek tekintetében, mind egy esetleges tovább értékesítés esetén a téglaházakkal szemben szignifikáns hátránnyal kell számolni. 
• Tartósság – az épület tartósságát alapvetően határozza meg a gyártás és az összeszerelés minősége, az azonban nem jelenthető ki általánosságban, hogy a könnyűszerkezetes házak kevésbé hosszú életűek. 
• Rovar- és tűzvédelem – szintén a gyártási és kivitelezési fegyelem függvényében jelenthet kockázatot. 
• Hőtároló kapacitás – lényegesen kisebb, mint egy téglaház esetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy télen bár gyorsan felfűthető egy könnyűszerkezetes épület, de gyorsabban is hűl ki, nyáron pedig könnyebben melegszik át. 
• Léghang gátlás – ennek mértéke lényegesen alacsonyabb, mint a téglaépületeknél. A léghang elleni szigetelés szintén egy olyan épületfizikai tulajdonság, amely a beépített anyagok súlyával arányosan nő. 
• 3 szintes szerkezet nehezebben kivitelezhető. 

4. Prelement Premium: előregyártott könnyűbeton fal 

Először 1973-ban, Dániában alkalmaztak egy speciális, égetett agyag szemcsét (keramzitot vagy Liaport) tartalmazó könnyűbeton keveréket, melyet azóta is lakóépületek tartószerkezeteihez használnak. Az ebből készülő, nagyméretű, akár 4 x 9 méteres, tömör elemek előregyártó üzemekben, nagy méretpontossággal készülnek. A technológia magában hordozza a hagyományos tégla és a könnyűszerkezet előnyeit. 

Milyen előnyei vannak? 

• Gyorsan kivitelezhető – a helyszínen összeszerelési munkát kell csak végezni az előregyártott fal elemekből, a kivitelezés csupán 2-3 napot vesz igénybe. Nincsenek technológiai szünetek, mint a téglaházaknál a vasbeton koszorú kötése, vagy a falvakolat száradása miatt.  
• A téglaházhoz képest vékonyabb homlokzati falvastagság érhető el, ami 5-8% nettó alapterület nyereséget jelent azonos bruttó alapterület mellett 
• Magas minőség – a falak gyártása és beépítése néhány milliméteres pontossággal történik 
• Értékálló, tartós 
• Rovar- és tűzálló 
• Hőtároló kapacitása jellemzően nagyobb, mint a tégla házaké 
• Akusztikai tulajdonság – jobb, mint a téglaházaknál 
• Akár 4 szintes épületek kivitelezéséhez is alkalmazható 
• Minimális építési hulladék, az előregyártásnak köszönhetően 

Milyen hátrányai vannak? 

• Nem minden esetben kivitelezhető: a könnyűbeton fal elemek nyergesvontatóval érkeznek a projekt helyszínére, és autódaruval kerülnek beépítésre. Ajánlatadás előtt minden helyszínt egyedileg kell ellenőrizni, megközelíthetőség és daruzhatóság szempontjából. 
• Hosszabb projektelőkészítés: mivel egyedi tervezésű elemekről van szó, ezért a falak gyártását néhány hetes gyártmánytervezési szakasz előzi meg. Ennek során a gyártmánytervekre rákerülnek a nyílászárók, kapcsolók/konnektorok helyei, a gégecsövek, faláttörések, vízhornyok pozíciói. 

5. Prelement Optimum: előregyártott C30/37 beton fal

Ezek az építőelemek csupán alapanyagukban különböznek az előbb említett, könnyűbeton falaktól, ez azonban több tulajdonságukat is kedvezően befolyásolja. 

Előnyök a könnyűbeton fallal szemben 

• A nagyobb nyomószilárdság: ennek köszönhetően kisebb falvastagság érhető el, ami további 1-3%-kal (a téglával szemben összesen 6-9%-kal) növelheti az elérhető hasznos alapterület 
• Nagyobb tömeg: jobb hőtároló és léghanggátló képesség 
• Alacsonyabb gyártási költség 

Hátrányok 

• A kvarckavics tartalom miatt utólag nehezebben alakítható, fúrható 

6. Vasbeton kéregfalas építési rendszer (Leier)

A főként nagy projekteken (társasházak, ipari projektek) alkalmazott, előregyártott kéregfal leginkább a hagyományos, helyszíni zsaluzattal készített monolit vasbeton szerkezetek alternatívájának tekinthető, de a családi házak esetében is egyre gyakrabban megjelenik. Ezek a falak nem tömörek, a gyártás során a két külső, kb. 5 cm vastag réteg készül el, amit a beépítést követően kell a helyszínen kibetonozni. A kéregfalak az alábbi tulajdonságaikban különböznek a tömör, könnyűbeton falaktól: 

Előnyök a könnyűbeton (Prelement Premium) falakhoz képest 

• Nagyobb maximális teherbírás, ez azonban a családi házas léptékben jellemzően nincsen kihasználva 
• Némileg nagyobb tömeg, ami javítja a hőtároló kapacitást és a léghanggátló képességet 

Hátrányok a könnyűbeton (Prelement Premium) falakkal szemben 

• A kéregfalak minimális vastagsága 18cm, így a válaszfalakat más rendszerből (tégla, gipszkarton stb.) kell megépíteni, ami bonyolítja a kivitelezési folyamatot 
• A kéregfalak belsejét a helyszínen kell kibetonozni, ez növeli a falszerkezet építés időtartamát 
• A vastagabb főfalak kb. 2-3%-kal csökkentik a hasznos alapterületet, azonos bruttó házméret esetén 

Milyen különbségek vannak az egyes technológiák várható költségében? 

A honlapunk fal technológia aloldalán található táblázatban a fenti tulajdonságok összefoglalása mellett kitérünk a különböző alapanyagú, teljes falszerkezetek várható költségére is. 

Bár az árösszehasonlításból nominálisan a hagyományos téglafal kerül ki győztesen, a különbségek a projekt teljes költségének szempontjából nem tekinthetők jelentősnek, és az egyéb technológiák alkalmazásából származó, addicionális előnyök végül könnyedén átbillenthetik a mérleget a másik oldalra. 

Mi a Prelementnél abban hiszünk, hogy minden szempontot figyelembe véve, a könnyű-, és normálbeton falak az Építtetők döntő többsége számára a lehető legjobb ár-érték arányú megoldást kínálják.